Iskolatörténet

A Nyitra Utcai Általános Iskola históriája

A jogelőd Szövő Utcai Elemi Iskola (1928–1944–1951)

A Nyitra Utcai Általános Iskola jogelődjét, a Szövő Utcai Elemi Iskolát 1928 őszén nyitották meg. Szombathely vasúton túli városrészének első oktatási intézményét neves helyi építészek – Brenner János és Szende László – tervezték.

Szövő iskola
Szövő iskola

A tanulói létszám 1935/36. tanévben már meghaladta a fél ezret, – pontosan 508 fő volt. 1940 szeptemberére átalakult fiúiskolává, a törvényi szabályozásnak megfelelően ugyanis nemük szerint külön iskolákban oktatták a továbbiakban a diákokat. Az 1944 novemberében bombatámadások következtében teljesen megsemmisült impozáns épület emlékét ma egy bronztábla őrzi a Zanati út és a Szövő utca sarkán. A városrész lakói, akik magukénak érezték az oktatási intézményt számos oktatási segédeszközt, szemléltető eszközt, iratot (pl. anyakönyvek) mentettek ki a romok alól. A Szövő utcai iskola – épület nélkül – különböző, esetenként távoli helyszíneken (más iskolákban, óvodában) több mint 400 diákkal tovább működött és az 1946/47-es tanév kezdetére átalakult 8 osztályos általános iskolává.

A Szövő utcai fiúiskola első áldozói 1944 tavaszán
A Szövő utcai fiúiskola első áldozói 1944 tavaszán

A szülők gyakran adtak hangot elégedetlenségüknek, hogy a városrész oktatási intézményét miért nem építik újjá, s a kisdiákoknak az akkor már nagyon forgalmas Zanati úti aluljárón keresztül kell több kilométert gyalogolva iskolába járniuk. A kiépülő tanácsrendszer egyik első döntése volt, hogy 1951. június 30-val a Szövő Utcai Általános Iskolát megszűntette, az alsó tagozatát a Tolbuhin (mai Hefele középiskola épülete), a felsőt a Zrínyi iskolába integrálta.

Emléktábla
Emléktábla

Az Antal János Utcai Általános Iskola (1956–1992)

A vesztes háború, a gazdasági, újjáépítési nehézségek miatt csak 1954-ben történtek meg az első érdemi lépések a Szövő Utcai Általános Iskola újjáépítésére. A döntésben lényeges szerepet játszott a nagymértékű lakossági elégedetlenség is. A keleti, vasúton túli városrész (Éhen Gyula-városrész, Bébic, Pick-telep) saját iskolát akart! Az 1954 novemberi helyszínbejárás során az illetékesek megtekintették a Nyitra (akkor Antal János), Kötő, Kassa és Jegenye utcák által határolt hatalmas, még beépítetlen területet is, amelyet alkalmasabbnak találtak iskola építésére, mint a lebombázott helyét. Ez utóbbi területre tervezett iskola tervei a Szombathelyen jól ismert Károlyi Antal vezette budapesti építészirodában készültek.

Főépület
Főépület

Az Oktatási Minisztérium 8, a város 4 tanterem építésnek finanszírozását vállalta. 1955-ben engedélyezték az egyedi tervezésű 12 tantermes Antal János Utcai Általános Iskola építését. A beruházás első ütemét, a középső, Jegenye utcai 6 tantermes szárnyat 1956. szeptember 1-jével nyitották meg. Rövid időre megkezdődtek a munkálatok a főépület, a Nyitra utcai 6 tantermes szárny megépítésére is, amit az 1956. évi forradalom és szabadságharc megakasztott. A forradalom leverése után számos más beruházás mellett, ezt is leállították oly annyira, hogy csak 1958-ban folytatódtak a munkálatok, az év szeptemberében adták át a tornatermet. A főépület, a Nyitra utcai szárny 1959 szeptemberére készült el, az eredetileg engedélyezett tervhez képest csak a fele, 6 tanterem helyett csak 2! A megcsonkított terv miatt diákok ezreinek és pedagógusok sokaságának tették a mindennapokat nehézzé – a zsúfoltság, az állandó tanteremhiány miatt, minimum 16 osztályra 8 tanterem jutott. A városrész lakói rengeteg társadalmi munkát végeztek az iskola létesítéséért: földmunkák, kerítésépítés, parkosítás, festés stb. 1970–1971-ben az oktatási intézmény egy újabb traktussal, a politechnikai műhellyel bővült.

Politechnikai műhely
Politechnikai műhely

A telek északi oldalára épített iskolaépület jól illeszkedik a családi házas övezethez. Az iskola névadója Antal János (1907–1943) kommunista újságíró volt.
1956 szeptemberében csak alsó tagozaton összesen 238 tanulóval indult meg az oktatás. Évfolyamonként két-két osztályt szerveztek, külön a leányoknak és külön a fiúknak. Az 1957/58. tanévtől már felső tagozat is működött. 1960 szeptemberében már 8 évfolyamon 496 tanulója és 21 fős tantestülete volt az iskolának, ekkor vezették be a koedukált oktatást. Az első végzős osztályok 1961 júniusában ballagtak el. A kezdetektől biztosított volt a tanulóknak a színvonalas napközis ellátás. A szabadidő kulturált eltöltését jól felszerelt iskolai könyvtár segítette, amely évtizedeken át a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár fiókkönyvtára is volt – a Berzsenyi könyvtár első gyermek-fiókkönyvtárát ebben az iskolában nyitották meg. 1973 januárjától bevezették a felső tagozat számára a szaktantermekben való oktatását. 1973/74. tanévben Vas megyében elsőként ebben az oktatási intézményben indult iskolaotthonos oktatás az első két évfolyamon. 1969-ben Szombathelyhez csatolt Zanat község iskolája 1977-ig az Antal tagiskolájaként működött. 1984/85. tanévben német nyelvi tagozat indult, amely rövidesen nagyon jó eredményeket (nyelvvizsgák, megyei és országos tanulmányi versenyek kiváló helyezései) mutatott fel. Az iskola jellemzője volt még a nagyon gazdag szakköri kínálat. A Tolbuhin (Szent Márton) úti általános iskola 1984. évi Antalba való integrálása következtében az 1–3. alsó tagozatos évfolyamok a Tolbuhin (Szent Márton) utcai iskolaépületben, a 4–8. osztályok az Antalban tanultak 1990-ig. (1990 szeptemberétől Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola kezdte meg az oktatást a Tolbuhin épületében.) A tanulói létszám 1984-ben volt a csúcson 643 fővel, a tantestület létszáma ekkor megközelítette a félszázat (48 fő).

Tornaóra 1960-ban
Tornaóra 1960-ban

Nyitra Utcai Általános Iskola (1993–2017)

A rendszerváltás következtében – az utcával megegyezően – az iskola neve is megváltozott. Az iskolaotthonos program 1999-ig, a kiváló eredményeket felmutató német nyelvi tagozat 2012-ig tovább működött. 2004-ben indult utoljára utóbbi nyelvi képzés az első évfolyamon, akkor már csak fél osztályban. 2005 szeptemberében vezették be – Vas megyében első általános iskolaként – az angol–magyar két tanítási nyelvű képzést. A színvonalas idegnyelvi oktatás számos elismerésben részesült már, pl. a különböző tanulmányi versenyeken, fesztiválokon. A legjobbak középfokú nyelvvizsgával távoznak a Nyitrából. 2009 óta rendszeresen megrendezi az iskola a kezdetben városi, majd regionálissá bővült angol versmondó-versenyt külön az alsó és külön a felső tagozatosok számára. Az oktatási intézmény sikerességét tükrözi, hogy a 2014. évi országos kompetenciamérés eredménye a kimeneti, 8. évfolyamon a következő volt: a megyei közepes méretű általános iskolák körében matematikából csak egy, magyarból egy sem előzte meg a Nyitrát, a megyeszékhelyek összes általános iskolái közül matematikából egy, magyarból pedig csak három nyújtott jobb teljesítményt! 1998 szeptemberétől néhány tanév erejéig speciális nevelést és oktatást igénylő, városi beiskolázású ún. FI-MO-TA csoport is működött az iskolában.

Az iskola épülete
Az iskola épülete

Kiemelendő még a szakkörök sokasága és a már nagy hagyományokkal rendelékező táncoktatás is. Szülők és pedagógusok együtt alapították meg 2013. november 25-én a Nyitra FreeTime Sportegyesületet, amely azóta minden évben megrendezi a Nyitra Kupát – a nyugat-dunántúli rock & roll táncversenyt.
Az iskola ápolja a városrész alapítójának, Éhen Gyulának az emlékét (vetélkedők szervezése, szobrának műsorral egybekötött koszorúzása). A múlt tisztelete szempontjából megemlítendő az 1848. március 15-ének tiszteletére minden évben megrendezett emlékfutás, a 2013. évi kopjafa- (a nemzeti összetartozás napja alkalmából) és 1956-os emlékhely avatása.

Életfa
Életfa

A Nyitrás időszakban az intézmény számos szervezeti változáson ment át. 2001-ben Általános Művelődési Központtá (ÁMK) alakult át – általános iskolai és közművelődési intézményegységgel. 2010/11. tanévtől a Nyitra Utcai ÁMK óvodai (Vadvirág Óvoda) intézményegységgel bővült. 2012. július 1-jével az óvodai intézményegységet kiszervezték az ÁMK-ból és a Vadvirág Óvoda visszakapta önállóságát. 2012-ben a város két ÁMK-ját egy intézménnyé vonták össze, az Oladi ÁMK Nyitra Utcai Általános Iskolája és Művelődés Háza lett. 2012. december 31-ével megszűnt a közművelődési intézményegység. 2013. január 1-jétől Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Nyitra Utcai Általános Iskola név volt a használatos. 2013 júniusától Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Nyitra Utcai Általános Iskola lett a hivatalos elnevezés. 2016. szeptember 1-jével az oktatási intézmény visszakapta önállóságát, neve ismét Nyitra Utcai Általános Iskola lett. A tanulók létszáma 2017. szeptember 1-jén 237, a tantestületé 22 fő és még 2 óraadó tanár.

Osztálykép
Osztálykép

A város egyetlen olyan iskolája, amely csak családi házas körzettel (Éhen Gyula-városrész, Bébic, Pick-telep és Zanat) rendelkezik. Külön értéke a színvonalas oktató-nevelő munkán kívül a családias környezete, hangulata és a hatalmas parkosított udvara.

A témáról bővebben:
Kalocsai Péter: A Szövőtől az Antalon át a Nyitráig. Az alapfokú oktatás története Szombathely vasúton túli, keleti városrészén (1928–1956–2016). Szombathely, Nyitra Utcai Iskola Alapítványa, 2016. 272 oldal

A Szövőtől az Antalon át a Nyitráig
A Szövőtől az Antalon át a Nyitráig