Iskolatörténeti kronológia

A jogelőd Szövő Utcai Elemi Iskola (1928–1944–1951)

  • 1928. november 15-én a Szövő Utcai Elemi Iskola ünnepélyes átadása.
  • 1938/39. tanévben a tanulói létszám már 496 fő.
  • 1940 szeptemberétől az I. kerületben a Szent Márton utcai iskola (mai Hefele) lány-, a Szövő utcai pedig fiúiskola lett.
A Szövő utcai iskola
A Szövő utcai iskola
  • 1941 szeptemberétől a tankötelezettség 6 évről 9 évre emelése miatt az elemi iskola átalakult 8 osztályossá.
  • 1944 októberében többszöri ellenséges bombatámadás következtében megsemmisült a Szövő Utcai Elemi Iskola gyönyörű épülete.
  • 1945. Az épület nélkül maradt iskola – a városban különböző helyszíneken – tovább működött.
  • 1946/47. tanév kezdetére átalakult 8 osztályos általános fiúiskolává.
Az iskola pecsétje
Az iskola pecsétje
  • 1948. február 1-jén alakult meg hivatalosan a Szövő utcai iskola II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapata.
  • 1949 szeptemberében 32 hallgatóval – főleg vasúti alkalmazott – megindult a felnőttoktatás az iskolában.
  • 1951. június 30-val a kiépülő tanácsrendszer egyik első oktatásügyi döntésével megszűntette a Szövő Utcai Általános Fiúiskolát, az alsó tagozatát a Tolbuhin, a felsőt a Zrínyi Utcai Általános Iskolába integrálta.
  • 2010. szeptember 15-én az iskola emlékére bronztáblát avattak a Zanati út és a Szövő utca sarkán. A Nyitra iskola diákjai adtak műsort.

Antal János Utcai Általános Iskola (1956–1992)

  • 1954. novemberében az Oktatási Minisztérium 8, a város 4 tanterem építésnek finanszírozását vállalta az iskola nélkül maradt vasúton túli városrészen.
  • 1954. november 25-i helyszíni szemlén történt meg a vasúton túli városrész új iskolájának helykijelölése. Először megtekintették a lebombázott Szövő utcai iskola telkét, majd alternatív lehetőségként az akkor még beépítetlen Nyitra (akkor Antal János), Kötő, Kassa és Jegenye utcák által határolt területet is.
  • 1955. januárjában a város kijelölte a szóban forgó új helyszínt (Nyitra, Kötő, Kassa és Jegenye utcák) 12 tantermes általános iskola építésére és a Kötő utcai oldalon park létesítésre.
  • 1955. május 16-án már tervtárgyalást tartottak a 12 tantermes iskola építéséről. A terveket Budapesten Albert Jenő készítette, a főépítész és műteremvezető a később Szombathelyre települő, helyben jól ismert Károlyi Antal építész volt.
  • 1955. augusztus 16-án adta meg a város az építési engedélyt a 12 tantermes iskola (a Nyitra és a Jegenye utca felőli oldalon is 6–6 tantermes szárny) megépítésére.
  • 1956. augusztus 16-án történt meg az első ütem (Jegenye utcai szárny) műszaki átadása.
  • 1956. augusztus 29-én Káldy Jánosné magyar–történelem szakos tanárnőt bízták meg az iskola igazgatói teendőinek ellátásával.
  • 1956. szeptember 1. Az Antal János Utcai Általános Iskola első ünnepélyes tanévnyitója.
  • 1956. szeptember 3-án, hétfőn megkezdődött a tanítás. A tanulói létszám ekkor 238 fő volt.
  • 1956. szeptember 4-én adta ki Vas Megye Tanácsa VB Oktatási Osztálya az iskola működési engedélyét, amely a Szövő utcai iskola jogutódja lett.
  • 1956. szeptember 29. Az első ünnepélyes csapatgyűlés, megalakult a Dobó Katica Úttörőcsapat.
  • 1956 novemberében a forradalom és szabadságharc következtében kialakult gazdasági, pénzügyi nehézségek miatt az iskola továbbépítését leállították.
  • 1958. szeptember 12-én történt meg a tornatermi traktus műszaki átadása.
  • 1958. november 21-én a város módosított terv (a Nyitra utcai szárny folyosójának felére csökkentése) megépítésére adott engedélyt – a ma ismert épületrész.
  • 1959. augusztus 28-án került sor a főépület, a Nyitra utcai szárny műszaki átadására.
  • 1959. szeptember 1. A főépület ünnepélyes avatása. Elkészült a 8 tantermes iskola.
  • 1960. szeptember 1-jén a tanulói létszám már 496 fő. A koedukációs oktatás bevezetése és a zanati iskola felső tagozatosainak az Antal iskolába való körzetesítése.
  • 1961. április 1. Az Antal-szobor avatása és az úttörőcsapat felvette Antal János nevét (4399. sz. Antal János Úttörőcsapat).
Antal János szobrának avatása
Antal János szobrának avatása
  • 1969. július 1-jétől Zanat Szombathelyhez csatolásával, a helyi oktatási intézmény az Antal iskola tagiskolája lett.
  • 1971. november 4. Az épület újabb traktusának, a politechnikai műhelynek a műszaki átadása.
  • 1972. április 20. Az új iskolai könyvtár és egyúttal a Berzsenyi könyvtár gyermek fiókkönyvtárának ünnepélyes megnyitása az alagsori technikaterem helyén.
Az iskolai könyvtár
Az iskolai könyvtár
  • 1972 szeptemberétől a nemesbődi tankötelesek is az iskola körzetébe kerültek.
  • 1973 januárjától bevezették a felső tagozat számára a tantárgyak külön szaktantermekben való oktatását.
  • 1973 szeptemberében Vas megyében Szombathelyen elsőként az Antalban vezették be az iskolaotthonos oktatási programot az első két évfolyamon.
  • 1974. október 18. Új úttörő csapatotthon ünnepélyes avatása az alagsorban.
  • 1976/77-es tanévtől minden második szombat szabaddá vált. Az oktatást „A” és „B” hetes órarend szerint folytatták, 11 napos órarendi ciklusok voltak.
  • 1977 szeptemberétől a zanati tankötelesek is az Antal János Utcai Körzeti Általános Iskolába jártak, mert a zanati tagiskolát megszüntették.
  • 1981 szeptemberétől a nemesbődi tanköteles diákokat a váti iskolába irányították át.
  • 1982/83. tanévtől minden szombat szabaddá vált. Az oktatást „A” és „B” hetes órarend szerint folytatták, 10 napos órarendi ciklusok voltak.
  • 1984. augusztus 1-i hatállyal az Antal János utcai és a Tolbuhin (Szent Márton) úti általános iskolákat egy intézménnyé vonták össze.
  • Az 1984 szeptemberétől a német tagozat és a 6. évfolyamtól a fakultációk bevezetése pl. eszperantó, irodalom, háztartási ismeretek, honismeret, német stb. Az 1–3. alsó tagozatos évfolyamok a Tolbuhin (Szent Márton) utcai iskolaépületben, a 4–8. osztályok az Antalban tanultak.
  • 1984. október 1-jén volt csúcson a tanulói létszám 643 fővel, a tantestületé megközelítette a félszázat, (48 fő).
  • 1988 szeptemberétől bevezették ismét az egyhetes órarendet.
  • 1989. december 31. Megszűnik az iskolai könyvtár Berzsenyi könyvtár gyermek- fiókkönyvtári státusza.
  • 1990 június. A tanév befejeztével a Szent Márton utcai, az alsó-tagozatosok használta épület átadása a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolának, amely szeptemberben már ott kezdte meg az oktatást.
  • 1991. Kalokagathia Kör alakulása Sárközy Csaba tanár úr vezetésével és a 4399. sz. Antal János Úttörőcsapat megszűnése.
A Kalokagathia körös Köfler Péter grafikája
A Kalokagathia körös Köfler Péter grafikája

Nyitra Utcai Általános Iskola (1993–2017)

  • 1993. A diákönkormányzat megszervezése.
  • 1994 szeptemberétől iskolabüfé kezdte meg működését a földszinti aulában.
  • 1998/99-es tanévtől speciális nevelést és oktatást igénylő, városi beiskolázású ún. FI-MO-TA csoport indítása.
  • 2001. január 1-jén az intézmény átalakult Általános Művelődési Központtá, általános iskolai és közművelődési intézményegységekkel (Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Általános Iskolája).
  • 2005 szeptemberétől az első angol–magyar két tanítási nyelvű osztály megkezdte tanulmányait. Vas megyében az általános iskolák körében elsőként a Nyitrában indult két tanítási nyelvű oktatás.
A két tannyelvű iskola bejárata
A két tannyelvű iskola bejárata
  • 2009 óta rendszeresen megrendezik az angol versmondó-versenyt külön az alsó és külön a felső tagozatosok számára.
  • 2010/11. tanévtől a Nyitra Utcai ÁMK óvodai (Vadvirág Óvoda) intézményegységgel bővült.
  • 2011. márciusában megrendezték az első 1848 méteres emlékfutást 1848. március 15-e tiszteletére.
  • 2012 júniusában elballagtak az utolsó némettagozatos diákok.
  • 2012. július 1-jével az óvodai intézményegységet kiszervezték az ÁMK-ból és a Vadvirág Óvoda visszakapta önállóságát.
  • 2012. augusztus 1-jétől a város két ÁMK-ját egy intézménnyé vonták össze és az Oladi ÁMK Nyitra Utcai Általános Iskolája és Művelődés Házaként működött tovább az intézmény.
  • 2012. december 31. A közművelődési intézményegység, s ezzel az ÁMK megszűnése.
  • 2013. január 1-jétől Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Nyitra Utcai Általános Iskola név volt a használatos.
  • 2013. júniusától Oladi Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Nyitra Utcai Általános Iskola lett a hivatalos elnevezés.
  • 2013. június 4. A nemzeti összetartozás napján kopjafa ünnepélyes állítása az iskola előkertjében – Székely Sándor szülő alkotása és felajánlása.
A kopjafa
A kopjafa
  • 2013. október 22. 1956-os emlékhelyet avattak szintén az iskola előkertjében.
Az 1956-os emlékhely
Az 1956-os emlékhely
  • 2013. november 25. Nyitra FreeTime Sportegyesület alapítása.
  • 2013. december 7. A Nyitra FreeTime SE először rendezte meg az iskola tornatermében a Nyitra Kupát – nyugat-dunántúli rock & roll táncverseny.
  • 2016. március 1. E-napló bevezetése – a tanév végéig a papíralapúval párhuzamosan.
  • 2016. szeptember 1. Az iskola visszakapta önállóságát, neve: Nyitra Utcai Általános Iskola lett ismét. A tanulók létszáma 220, a tantestületé 22 fő.
  • 2016. december 13. Iskolatörténeti könyv (Kalocsai Péter: A Szövőtől az Antalon át a Nyitráig.) ünnepélyes bemutatója.
  • 2017. szeptember 1. A tanuló létszám 237, a tantestületé 22 fő és még 2 óraadó tanár.