Tanulmányi kirándulás a Felvidéken
Az első nap
Reggel korán izgatottan vártunk a buszra, hogy elindulhassunk várva-várt négynapos kirándulásunkra, a Felvidékre. Meg is érkezett a hatalmas szürke Setra busz, alig tudott bekanyarodni iskolánk szűk utcájába.7.30-kor kis késéssel elindultunk Rév-Komárom felé. Az Erzsébet híd felénél észre sem vettük, hogy átléptük a határt. Most értettük meg, mit is jelent az Európai Unió tagjának lenni. Rév-Komáromban először a Jókai szobrot néztünk meg, amit meg is koszorúztunk. Majd a Bartók Béla emléktáblát koszorúztuk meg, végül a Klapka szobrot a városházánál, ahol János bácsi és Erika néni elintézte nekünk, hogy az óratorony huszárkatonája eljátssza a Klapka indulót. Következett az Európa Udvar, 31 névtáblát találtunk és azonosítottuk be a különböző nemzeti építési stílusokat. Nagyon szép ez a tér! Ezután elmentünk a Jókai Mór alapiskolába, ahol megismerkedtünk az ottani hetedikesekkel. Bemutattuk iskolánkat és egy kis műsort adtunk elő. Indultunk tovább. Egy hosszas utazás után Kékkőre érkeztünk. Kékkőn meglátogattuk a Kékkői várat és a Szent Anna kápolnát. Megkoszorúztuk a Balassi Bálint emléktáblát. A Szent Anna kápolnában még ma is tartanak esküvőket. A várnál felmásztunk egy bástyára, ahonnan megcsodáltuk a gyönyörű szép panorámát. Innen már csak a szállásig vezetett utunk. Útközben megálltunk, megnéztük az alsóstragovai Madách kastélyt, ahol Arany János is vendégeskedett Madách Imre kéziratát javítva. Fáradtan érkeztünk a szállásra, ahol finom meleg vacsorával vártak. Holnap frissen és üdén kelhetünk újra útnak. Izgatottan várjuk a második napot!
A második nap
Korán reggel félálomban elindultunk várost nézni, méghozzá Rimaszombatot. Előszőr a Múzsák házát néztük meg, ahol Petőfi 1845-ben egy barátjánál megszállt, mert a helyi szállodában nem kapott helyet. Utána a Blaha Lujza szobornál emlékeztünk a művésznőre. Utána megnéztük az I. világháborús emlékművet, ahol bebizonyosodott számunkra, hogy Rimaszombat városában csak magyarok éltek, hiszen hősi halottjai mind magyarok. A következő állomásunk a Gombaszögi Cseppkőbarlang volt, ami nagyon tetszett nekünk, sokat tanulhattunk a cseppkövekről és a barlang állatvilágáról. Itt különleges szalmacseppkövek nőnek és itt él a barlang jellegzetes állata az ikerszelvényes vakrák. A következő állomásunk Krasznahorka vára volt. Útban a vár felé megnéztük az Andrássy Mauzóleumot. Krasznahorka vára és a Betléri kastély is az Andrássy család fészke volt. A várba sajnos nem tudtunk bemenni, nem látogatható, mert 2012-ben leégett, de elkezdték a felújítást. A Betléri kastélyban megcsodálhattuk a családi emlékeket. A család 1945-ben elhagyta a kastélyt és az országot. A mai szállásunk egy kollégium, ahol meleg vacsorával vártak minket. Izgatottan várjuk a következő nap látnivalóit!
A harmadik nap
Elsőként az orsó alakú teret látogattuk meg Iglón. Megnéztük Csontváry Kosztka Tivadar szülőházát, ami a téli utcában található. A nyári utcában megnéztük a polgármesteri hivatal épületét, melynek falán leolvastuk a piktogramokról a polgármesteri ígéreteket. Ezután megkongattuk a szerencse harangot, amit a harangöntő Gál család emlékére készítettek. Tovább utaztunk Lőcsére. Ott láttunk sok érdekességet. A Szt. Jakab templom a világ egyik legnagyobb hársfából készült faoltáráról nevezetes. A szégyen ketrecet is láttuk, ahol a bűnösöket szokták pellengérre állítani a középkorban. Utunk következő állomása a Szepesi vár volt, ami ma Közép-Európa legnagyobb várromja. Szerencsénkre felszállt a köd, kisütött a nap, így megcsodálhattuk a panorámát. A vártól nem messze található az Ősz szakáll nevű gejzír, ahol egy kis kápolna is áll, ez egy zarándokhely. Utána indultunk Tátralomnicra, ahol megcsodáltuk a hegycsúcsokat. Ezután visszatértünk a kollégiumba és megettük a vacsoránkat. Várjuk a negyedik nap eseményeit!
A negyedik nap
Elérkezett utazásunk negyedik napja. Korán keltünk, összepakoltunk, így volt időnk megnézni a Thököly várat, ahol Thököly Imre született. János bácsitól sok érdekességet megtudtunk a vár történetéről. Fényképezkedtünk és mentünk tovább megnézni a régi és az új evangélikus templomokat. A régi evangélikus templom 1707-ben épült, norvég hajóépítő mesterek segítségével. Az egész templomot vörös fenyőből készítették. Az oltár és a szószék is fából van faragva. 1500-an férnek el benne, de ma már csak ünnepekkor használják, a világörökség része. Az új evangélikus templom különlegessége az, hogy itt van Thököly Imre szarkofágja. Ide hozták a hamvait 1906-ban Törökországból, Izmidből. Megtudtuk, hogy ekkor hozták haza II. Rákóczy Ferenc hamvait is Rodostoból, ő a kassai Erzsébet templomban nyugszik. Megkoszorúztuk Thököly Imre szarkofágját és elénekeltük a Himnuszt. Utunk végére értünk. Indultunk haza. Útközben még megálltunk egy gyors városnézésre Besztercebányán. Nagyon jól éreztük magunkat az egész kirándulás alatt. Sohasem felejtjük el.
