Rendhagyó módon töltöttük az idei őszi szünetet. Iskolánk sok tanulója úgy döntött, hogy felfedezi Skóciát.
Az hosszú buszozás, repülés, majd a szél miatti rázós landolás után fagyoskodva nekivágtunk Edinburgh utcáinak. Az időjárást kárpótolta a Dynamic Earth-ben töltött futurisztikus utazásunk az ősrobbanástól napjainkig. A legkedveltebb program a 4D-s filmvetítés volt. Azután a királyi család tagjának érezhettük magunkat, miután az 1997-ben “nyugdíjazott” Britannia jachtot néztük meg. A stirlingi szállás elfoglalása és a vacsora elfogyasztása után a nagyon hosszú út és nap okozta fáradság miatt szinte beájultunk az ágyba – tanáraink legnagyobb örömére! 🙂
Másnap a Skót-felföld felé vettük az irányt. Először Atholl grófjának hófehér szellemkastélya, a Blair Castle várt ránk. Ezután kanyargós utak vittek minket Urquhart várához, ahol a toronyból a szerencsések láthatták Nessie-t a tóban. A szállásra, a világ egyik legszebb helyén, a Glencoe-n keresztül utaztunk, magas hegyekkel körülvéve.
Harmadik nap kísértetek, koronás fők és legendák nyomába eredtünk. A Glamis kastélyban, ahol II. Erzsébet édesanyja élt, szinte érezni lehetett a szellemek jelentétét. Talán mert Halloween előestéje volt? Boo! A parkban aztán almával odacsalogattuk a skót teheneket, hogy megsimogassuk őket. A Scone palota megcsodálása után a skótok koronázási dombjára menet a gyönyörű parkban szuper videók készültek – nem csak a palotáról! 🙂
Másnap a szállásunkhoz közeli stirlingi várba látogattunk reggel, útközben szemügyre vettük a skót szabadságharcos, William Wallace emlékművét. A vár igazán felülmúlta várakozásainkat: korhű jelmezekbe öltözött színészek és „udvari emberek” beszélgettek velünk, meséltek a mindennapokról, a királyi udvar életéről, és beavattak bennünket a 16. századi intrikákba is. Délután világhírű mérnöki csodák vártak minket. Először megálltunk a Kelpie-k, monumentális 30 méter magas acél lófejeknél. A kelpie-k folyók vagy patakokban élő, alakváltó mitikus lények, akik sokszor ló formájában jelennek meg és elcsábítják a gyanútlan embereket. Ezután ellátogattunk az egész világon egyedülálló Falkirk Wheel-hez. A kishajót, amiben ültünk, 24 méter magasban emelték át két különböző szintű csatorna között. Igazán izgalmas volt!
Az időjárás is kegyes volt hozzánk, csak az a skót akcentus! Na, az próbára tette a megértést!
Utolsó nap – szombaton a hazarepülés előtt – volt még időnk még egyszer a fővárosban sétálni. Élveztük az utcai előadásokat, megvettük a kötelező hűtőmágnest, csokit és a Highland cow –vagy ahogy a skótok hívják: Helian Coo plüss teheneket!
Élménydús kirándulásnak lehettünk részesei, és sokan gondoljuk úgy, mint a Terminátor: I’ll be back! 🙂
